Tartás, gondozás:
A gabonasikló tartása, gondozása egyszerűnek mondható. Ha az alapvető életfeltételeit kielégítjük, hosszú évekig terráriumunk lakója lehet. Egy kifejlett pár férőhelyének alapterülete lehetőleg érje el a 80 X 40 cm-es méretet, a magassága 40-50 cm legyen. Ha ennél nagyobb „lakást” tudunk biztosítani, az természetesen csak előny lehet. Egy állat esetén a terrárium paraméterei valamivel kisebbek lehetnek. A berendezés a megfelelő talaj kiválasztásával kezdődik. Sokféle lehetőség közül lehet választani, a kígyó igényeinek figyelembe vételével.
A talaj legfontosabb tulajdonságai, hogy jó nedvszívó, és lehetőleg pormentes legyen.
A berendezési tárgyak közül a legfontosabb egy a sikló méretének megfelelő búvóhely, vizesedény és egy-két kényelmes mászóág. A rejtekhely a kígyó biztonságérzetét növeli, a mászóágakon pedig szívesen közlekedik kedvencünk, illetve hasznos segítséget nyújt a vedlésnél. A búvóhelynek megfelelő az állat méretéhez illő fakéreg darab, virágcserép, papírhenger, stb.. Elsődleges szempont, hogy a rejtekhely mérete illeszkedjen a kígyó méretéhez. Ha az állat belebújik, összetekeredve érjen hozzá a rejtekadó alkalmatosság legalább két falához. Ez nagymértékben növeli a biztonságérzetét. A mászóágak a sikló vastagságának lehetőleg kétszerese legyenek. A megfelelő stabilitás fontos, mivel a felboruló faágak sérülést okozhatnak. Az ágakat célszerű a terráriumba helyezés előtt forró vízzel lemosni, és valamilyen kígyóra veszélytelen rovarölővel (pl. Frontline) kezelni.
Ha a terrárium hátterezett, a siklók szívesen mászkálnak a megfelelően kialakított falon is. A vizesedény, ami egyben itatóként is szerepel, lehetőleg akkora legyen, hogy a kígyó beletekeredve elférjen benne. A gabonasikló hőigénye nappal 26 – 28 C éjszaka a hőmérséklet lecsökkenhet 21 - 23 C°-ig is. A fiatal állatok esetében azért éjjel se nagyon csökkenjen a hőmérséklet 25 C° alá. A terráriumot helyezzük a szoba világosabb részére, de közvetlen napsugár ne érje, mivel az üveglapokkal határolt kígyólakás pillanatok alatt melegházzá változik, és a lakók hőgutát kapnak. A megfelelő meleget a terrárium méretéhez és a szoba hőmérsékletéhez megválasztott izzókkal és/vagy talajfűtővel érhetjük el. A lámpákat úgy kell elhelyezni, hogy a kígyók ne tudjanak rátekeredni, mivel komoly égési sérüléseket szenvedhetnek. A talajfűtőt pedig ne tudják kitúrni, vagy a fűtőszálak közé betekeredni, mivel ez is balesetveszélyes. A terrárium szellőzése a tetőn vagy a rövidebb oldalakon elhelyezett aprószemű fémhálón keresztül történjen. A lakásban lévő átlagos páratartalom megfelel a gabonasikló részére is, esetleg hetente kétszer enyhén bepermetezhetjük a terráriumot állott vízzel. A kígyókhoz telepíthető néhány stabilabb szobanövény is, bár a nagyobb példányok előbb utóbb letiporják, tönkreteszik ezeket.
Táplálás:
A gabonasiklók a természetben rágcsálókkal, apró madarakkal és madárfiókákkal, illetve tojásokkal, néha gyíkokkal (főleg a fiatalok) táplálkoznak. A terráriumban fő táplálék a kígyó méretének megfelelő egér. Ezenkívül kaphatnak fiatal patkányt, hörcsögöt, sokcsecsű egeret is. A táplálékállatokat célszerű előre elpusztítva felkínálni, az esetleges sérülések elkerülése végett, illetve humánus okokból. Kígyóink szívesen megeszik a naposcsibét is, viszont ez esetben az ürülékük a szokásosnál hígabb és bűzösebb lesz. Madarakkal, mint a csibe is, könnyen szalmonellás fertőzést juttathatunk állatainkba, ezért lehetőleg ne használjuk őket takarmánynak. Általában igen falánk állatok, sokszor többet hajlandóak elfogyasztani, mint amit képesek megemészteni. Ennek általában az elfogyasztott táplálék visszahányása a következménye. A fiatal siklókat és a növendékeket kb. hetente kínáljuk meg a méretüknek megfelelő egérrel, alkalmanként 1 - 3 példányt felkínálva. A kifejlett állatokat 7 - 10 naponta etessük 2 - 3 nagyobb egérrel. Ez a nőstényekre vonatkozik, a hímek ennél valamivel ritkábban kapjanak enni, mivel hajlamosabbak az elhízásra. Általánosságban elmondható, hogy a megfelelő méretű táplálékállatot a gabonasikló néhány perc alatt eltünteti. Ha zsákmány nagyobb, tovább tart a nyelés. Ilyen esetben csak egy egeret kapjon a kígyó, mivel ilyenkor is megnő a visszahányás esélye. Természetesen alapvető, hogy a takarmányállatok egészségesek, és jó kondícióban lévők legyenek. Kerüljük a koszos, szemmel láthatóan beteg zsákmányállatok feletetését. Ha több kígyó lakik egy terráriumban, mindenképpen csipeszről adjuk nekik a táplálékot, vagy az egyik példányt különítsük el az etetés ideje alatt. Amíg a siklók esznek, figyeljük őket, mert amelyik példány hamarabb befejezi a táplálkozást, elveheti társától a zsákmányt, rosszabb esetben az egérrel együtt lenyelheti a lakótársát is. A gabonasiklók könnyen rászoktathatók a fagyasztott táplálékra is. Ez esetben a mélyhűtőből kivett egeret szobahőmérsékletűre, vagy méginkább testmelegre melegítjük, és így adjuk oda kígyónknak. Lehetőleg a mélyhűtött egereket ne tároljuk tovább fél évnél tovább még - 18 C°-on se, mivel ennyi idő alatt a fagyasztott takarmányok esetében is elindulnak avasodási folyamatok, amelyek károsak lehetnek állataink egészségére nézve. Ha élő, illetve frissen leölt egérrel etetjük a gabonasiklót, nincsen szüksége további vitamin vagy ásványianyag kiegészítésre. Ez alól kivétel az éppen tojásait lerakó nőstény, mivel a tojásrakás alkalmával nagy mennyiségű kálcium ürül ki a szervezetéből.