A gabonasikló (Elaphe guttata) egy észak-amerikai kígyófaj, mely áldozatát szorítással teszi védekezésképtelenné. A „gabonasikló” nevet a hasi oldalán látható kukoricaszerű mintázatról kapta. Az Oxford English Dictionary szerint ez az elnevezés már 1676-ban megjelent. A vörös gabonasikló az Amerikai Egyesült Államok középső és délkeleti részén él. Más siklófélékhez hasonlóan ennek a fajnak sincs mérge.
Alfajai
Természetes élőhelye
A természetes környezetben élő gabonasikló kedveli a sűrűn benőtt területeket, erdei tisztásokat, elhagyatott vagy ritkán használt épületeket. Az Amerikai Egyesült Államok délkeleti részén él, New Jerseytől Florida déli csücskéig, nyugat felé Texasig, megtalálható a tengerszinttől kb. 2000 m magasságig.
A hidegebb területeken téli álmot alszik. A melegebb klímájú területeken, a tengerpart melletti sávban azonban sziklahasadékokban, fák odúiban bújik meg ha az idő hűvösebb. Melegebb napokon előbújik, a napon sütkérezik, így gyűjtve energiát. Hideg időben kevésbé aktív és kevesebb táplálékot fogyaszt.
Táplálkozása
Fő táplálékát kisebb rágcsálók, többnyire egerek és patkányok alkotják, és mivel kitűnő famászó, ezek mellett madarakra és denevérekre is vadászik. Áldozatát szorítással öli meg. Főleg éjszaka aktív, de sokszor már kora este zsákmány után néz.
Szaporodása
Élőhelyén röviddel a téli álmából felébredve március és május között párzik. A nőstény a tojásokat, melyeknek száma egy fészekaljban 12-24 között van, a párzást követően, valamivel több, mint egy hónap múlva rakja le. A tojások hosszúkásak, bőrszerű, rugalmas héjuk van. Körülbelül 10 héttel a tojások lerakása után a fejlődő kígyóivadékoknak speciális pikkelye, úgynevezett tojásfoga nő, melynek segítségével a tojás héját felhasítják. Az ivadékok születésük utáni mérete körülbelül 12 cm.